ünnep” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Hernády Zsolt

Történész

A téma az utcán hever: karácsonyfa

2017. január 18.

Nézem az utcán a hivatásukat betöltött fenyőfákat. A mór megtette kötelességét? Jövőre veled, ugyanitt? Vajon az ünnep tanulságait, meghitt pillanatait is kidobtuk vele?

A mi családunk biztos nem. Mi ugyanis indulhatnánk a „Ki tartja meg a leghosszabb ideig karácsonyfáját?” versenyen, és garantáltan az élmezőnyben végeznénk. Talán azért is, hogy minél tovább éljük az ünnep varázsát, nem figyelve az új év szigorú valóságára. A fa, a természet élő oszlopa – Baudelaire után szabadon – még mindig a lakásunkban mormol szavakat.

Teljes cikk

Gerzson Éva

Filozófus

Beöltöznél adóellenőrnek? Farsangi utópia

2017. január 28.

Amondó vagyok, ma is inkább a felnőtteknek lenne szükségük a farsangra, hogy végre egy hercegnő, csillámpóni, Perselus Piton, terminátor, vámpír, Hermione Granger, Süsü, vagy Pókember bőrébe bújjanak egy össznépi karneválon. De a mesterségek farsangját is el tudnám képzelni, ahol az ápoló eljátszhatja a sebészt, és a jogászokat perbe fogják a költők...

A farsang komoly dolog, és ha nem hiszitek, olvassatok internetes kommenteket. Ez utóbbiak ugyanis sokszor a kóboráramként bujkáló, csatornázatlan agresszió szikrái. A farsang pedig mint tabudöntögetés, szerepcsere, határsértés, fordított világ éppen azért van, hogy együtt, egymást védve, de önmagunkon könnyítve megcsapoljuk kicsit a dinamitos hordót.

Teljes cikk

Székely András

Közgazdász

Önfeledtség 2.0 - Gyerekből cserépkályha?

2017. február 19.

Meg kéne tanulnunk igazán ünnepelni, hogy megérezzük, az életet nem csak leélni, de élvezni is lehet.

Itt a farsangi időszak, bulik, szórakozás, felszabadultság… Igen, eredetileg tényleg ez volt a célja, az értelme a farsangnak, az évnek ez a része, amikor már a tél kiengedett kicsit a szorításából, és még nem jött el a nagyböjt szigorú időszaka (vajon hányan tudják még ma is, mi az a nagyböjt?), a munka a mezőn még nem indult meg – minden adott, hogy önfeledten szórakozzunk, megtűzdelve különböző vallási-babonás jelképekkel, elpusztítandó szörnyekkel. De mit ad ma a felszabadultság, az ünneplés? Tudunk-e önfeledtek lenni?

Teljes cikk

Székely András

Közgazdász

Virág és emancipáció, avagy egy kétarcú ünnep köszöntője

2017. március 08.

Kicsit paradox ez az ünnep, hiszen a férfiak által a nők számára vásárolt virág épp a két nem közti különbséget jelképezi, holott eredendően az egyenlőségről, az emancipáció igényéről szólt a kezdeményezés.

Március 8., nőnap. Ez egy olyan ünnep, ami kicsit eltávolodott az eredetétől, hiszen mikor a textiliparban dolgozó nők 1857-ben ezen a napon utcára vonultak, éppen nem virágért és kedvességért tüntettek, hanem emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért. 1917-ben ugyanezen a napon Oroszországban a nők kenyérért és békéért demonstráltak, aligha örültek volna, ha a követeléseikért egy szép csokrot kaptak volna a kezükbe. Sőt, kicsit paradox is emiatt az ünnep, hiszen a férfiak által a nők számára vásárolt virág sokakban a két nem közti különbséget jelképezi, holott éppen az egyenlőségről, az emancipáció igényéről szólt a kezdeményezés.

Apropó, egyenlőség, emancipáció… Nehéz téma, előre tudom, úgysem vagyok képes most pár sort úgy írni ebben a témában, hogy ne legyen, akit felháborít. Puff neki, ez van. Túlélem. Pedig lenne mit kibeszélni ebben a témában, a belénk rögzült félelmeket, előítéleteket a két nemről, a vélt vagy valós különbségekről, illetve arról, hogy ezeknek az eltörlése milyen végzetes hiba, ha ész nélkül, mindent eltörölve teszünk mindent egyenlővé.

Teljes cikk

Hernády Zsolt

Történész

Március 15., avagy az ünnep titka

2017. március 15.

Azt hiszem, irigyeljük is kicsit a márciusi ifjakat, mert mi is szeretnénk ilyen gondtalanul és bátran belevágni fontos dolgainkba. Nem csak nemzeti, de személyes forradalmainkba is.

"Őrizkedjél március idusától" - figyelmeztette a béljós Julius Caesart, de a pesti ifjúság nem törődött a dátum baljóslatával, pedig addigra Vörösmarty Mihály magyarra is lefordította Shakespeare drámáját.

Március 15-e 1848-ban épp úgy, mint ma, szerdára esett. A radikális fiatalok eredetileg tizenkilencre akartak lapot húzni, vagyis inkább addigra szerveztek bankettet, abban bízva, hogy a József-napi vásárra érkezők közül sokan aláírják petíciójukat. A március 13-i bécsi forradalom híre azonban azonnali cselekvésre késztette őket, így született meg, ahogyan Petőfi írta, "a magyar szabadság első lélekzete", a cenzori engedély nélkül kinyomtatott 12 pont és a Nemzeti dal.

Teljes cikk

Hernády Zsolt

Történész

Elfeledett ünnepek

2017. április 06.

Mi, magyarok Mohácstól Aradon át 1956. november 4-én keresztül emlékezünk gyásznapjainkra. Hogy miért jó ez? Ottlik Gézát érdemes felidézni, aki arra jutott, az a felemelő ebben, hogy mi még mindig itt vagyunk.

Március 19-én végigjárattam tekintetem a magyar médiumok széles rónáján, de bizony nem nagyon találtam olyat, amely megemlékezett volna a német hadsereg 1944-es bevonulásáról, amikor is nyugati szövetségesünk oly megbízhatatlannak tartotta már a Horthy Miklós vezette Magyarországot, hogy megszállta, nem kis meglepetést okozva a Magyar Királyi Honvédségnek, amely nem tudta hirtelen, ki ellen harcoljon. Nem volt vidám nap, miért is emlékeznénk rá – kérdezhetné valaki. Mifelénk azonban ez nemzeti adottság. Mi, magyarok Mohácstól Aradon át 1956-ig emlékezünk gyásznapjainkra, levert szabadságharcainkra. Hogy miért jó ez? Ottlik Gézát érdemes felidézni, aki arra jutott, az a felemelő ebben, hogy mi még mindig itt vagyunk és emlékezhetünk ezekre. Pedig nemzeti katasztrófák voltak, mégsem kellett a népeknek körbevenni a sírt, hol nemzet süllyed el.

Teljes cikk