jövő” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Székely András

Közgazdász

Még mindig számolunk - elszámolási viszonyok 2.

2017. január 25.

Én a gyerekeimbe fektetek, és majd tőlük kapom vissza, ami jár. Hogy mennyi jár, azt majd ők döntik el, ahogy gyerekkorukban még enyém volt a döntés joga és felelőssége, akkor majd már az övék lesz. Ha bőven mértem, bőségben fogok megöregedni.

Érdekes, hogy ugyanaz a gondolat mennyire más reakciókat szülhet bennünk, nekem a gyereknevelés átváltása pénzre (HVG január 12-i „Drágaságunk”) több szempontból is tetszik. Végülis annyi mindent számolunk át, miért pont ezt ne? Attól még nem fogom egy feneketlen zsáknak tekinteni a gyerekemet, hogy ezt kiszámolják nekem – bocsánat, pontosítok, nem attól fogom. Egy (vagy több) kamaszgyerek apjaként ez az érzés már rég megjelent a könyvelésben. Az érzelmi könyvelésben. Mert akár elfogadjuk, akár nem, az érzelmeket is könyveljük magunkban, működik egy nagyon gondos, ám gyakran elfogult könyvelő ott benn, a szívünkben, aki az örömöket és a fájdalmakat egyaránt feljegyzi és rendszeresen, folyamatosan mérleget von. Néha van leltár, amikor át is értékelünk, de az aktuális egyenleget nap, mint nap érezzük. És ebben benne van a pénzkiadással kapcsolatos rossz érzésekkel szemben mindaz, amit visszakapunk. Gyakran csak később, sokkal később, lehet, hogy nem is közvetlenül, de visszakapjuk. És ha a napi mérleg nem is mindig nyereséges, a leltár során mindig hatalmas profitot vágok zsebre.

Teljes cikk

Máthé Zsuzsa

Történész

Harminc év és vége Európának?

2017. március 21.

Ha az egyházak nem találnak kulcsot az európai emberek éhes szívéhez, és ha átadjuk területeinket és szellemi territóriumunkat egy más kultúrának, Európát valóban elrabolja a terjeszkedésre, hódításra született iszlám.

Az ember hajlamos a világot saját nézetei képére formálni és körömszakadtáig ragaszkodni azokhoz az alapvetésekhez, amelyeket az idők során magáévá tett. Elbizonytalaníthat mindenkit ennek igazságtartalma: képesek vagyunk-e saját képzeteinket felülírni a változó világ fényében vagy megrekedünk azokon a pontokon, amelyeket neveltetésünk és szellemi fejlődésünk során lecövekeltünk?

Ezért is fontos olykor meghallgatni másokat és időt szánni fontos, bennünket is foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatos nézetetek átgondolására. Március 17-én Henri Boulad előadását hallgatva azzal a jó érzéssel álltam fel a Váci Piarista Gimnázium dísztermének székéből, hogy egy más nyelvet beszélő, más életkorú, más élethivatást választó ember hozzám hasonlóan gondolkodik a sorsunkat, jövőnket nagyban meghatározó kereszténység és Európa állapotáról. 

Teljes cikk