Gerzson Éva
Gerzson Éva Filozófus

Filmszakadás

Az emberi elme nem képes rajta tartani a szemét a mindennapi léptéket meghaladó eseményeken. Egy-egy képet meg tud ragadni, aztán újra elfordítja a fejét. Az egész húsvéti eseménysor ilyen.

Van egy gondolat, ami az elmúlt napokban vissza-visszatér. Miért alszanak el a tanítványok a Gecsemané-kertben? Elfogatása előtti estén Jézus hívja a három kedves tanítványt, virrasszanak vele, mert gyötrődik. Háromszor kéri őket, és ők háromszor elalszanak. Miért? Kérdezem ezt azért, mert nem értem, és gondolkodom rajta, mert olyan ismerős, ilyen az ember.


Székely András
Székely András Közgazdász

Önmegtartóztatás, böjt - miért kell ez nekünk?

A böjt célja nem az örömtelenség, hanem a más természetű, lelki örömök felé való koncentrált odafordulás, és ezek által önmagunk megerősítése.

Kinézek az ablakon, és annyira szép idő van, pedig péntek, nagyböjt, nekem most hogyan kéne éreznem magam? Mit kellene, hogy jelentsen nekem a nagyböjt, a hústól való megtartóztatás? Gyerekkoromban, katolikus nevelést kapva, természetesen én is megismerkedtem a böjt, a nagyböjt fogalmával, talán még meg is tartottam valamit, bár azt hiszem, igazán nem sikerült elültetni bennem a lényeget – tudom, ez az én hibám elsősorban, elég okos voltam én már nagyon fiatalon is, hogy ne hallgassak az előírásokra. De aztán, ahogy telnek az évek, kezdek rájönni, talán mégis van benne valami.


Gerzson Éva
Gerzson Éva Filozófus

Egyszer még kérünk magától valamit!

Hamvazószerda van, a nagyböjt kezdete. Ilyenkor az egyház arra hív, hogy a Krisztus-hívők „mindnyájan egyesüljenek valamilyen közös bűnbánattartásban.” A böjt áldásos mivolta mellett tehát kiemeli, hogy a közösség együtt nagyobb erőt képvisel, ezért merjünk kilépni az individuális kapcsolatkeresésből, és éljünk a közösség erejével!

A Tanú című filmben Pelikán József gátőrt az elvtársak időnként váratlan ajándékokban részesítik. Ám az élvezetet mindig beárnyékolja egy kissé nyomasztó mondat: „Egyszer még kérünk magától valamit”.

Sokan, akik az élet adományait inkább élvezik, mint elszenvedik, hasonlót élnek meg: tudják, egyszer majd áldozatokat is követel ez az élet, de addig… És különben is, hátha meg lehet úszni.

Ebben a nagyon természetes, de még felszínes megélésben a jó a nyereségeimet, a rossz a veszteségeimet jelenti. A szorongás pedig arra vonatkozik, hogy elkerülhetetlennek látszik, hogy előbb-utóbb veszteségeim legyenek. Ebben a szemléletben a középpont én vagyok. Ebben a szemléletben az önmegtartóztatásnak, a lemondásnak sincs semmi értelme. Miért tanítják mégis az egész világon, hogy az aszkézisnek boldogító gyümölcsei lehetnek?


Gerzson Éva
Gerzson Éva Filozófus

Az önfeledt elektron

A híres kísérletben az "önfeledt elektron" felfoghatatlanul viselkedik, a kontrollált elektron pedig úgy, ahogy az elvárható. Valami ilyesmi a lelki önfeledtség folyamata is.

Miért van az, hogy aki önfeledt, az boldog, de ha valaki önkívületben van, vagy inkább önkívületbe esett, abban van valami nyugtalantó, esetleg félelmetes. Valami nagyon fontosat különböztet meg itt nyelv.