Gerzson Éva
Gerzson Éva Filozófus

Az önfeledt elektron

A híres kísérletben az "önfeledt elektron" felfoghatatlanul viselkedik, a kontrollált elektron pedig úgy, ahogy az elvárható. Valami ilyesmi a lelki önfeledtség folyamata is.

Miért van az, hogy aki önfeledt, az boldog, de ha valaki önkívületben van, vagy inkább önkívületbe esett, abban van valami nyugtalantó, esetleg félelmetes. Valami nagyon fontosat különböztet meg itt nyelv.


Máthé Zsuzsa
Máthé Zsuzsa Történész

Felejteni önmagunkat

Az önfeledtséget megélve elszakadunk a 2x2 józanságától és átlépjük kordonokkal megerősített belső határainkat, eggyé válhatunk az örökkévalóval, ezzel az "én"-en túli csodával.

Egy fergeteges tánctól kimelegedve futott át rajtam a gondolat, mennyire jó is kilépni abból a zárkából, amit énünk tudatos része szab ránk: elszakadni a folytonos önreflexiótól, a másoknak való megfelelés kényszerétől, a magunkra oktrojált rutinoktól, ránk kövült szokásainktól, társunkul szegődött mindenféle félelmünktől. Ugyan e sorokat írva épp egy hároméves betegágya mellett ülök, és Sívaként szívok orrot, inhalálok, itatok, kúpozok és mosok ágyneműt – ám e tudatos cselekvéssor talán még élesebb kontrasztot ad annak a témának, amelyet februárban szeretnénk itt, a Kötelék blogon alaposabban körüljárni. Az önfeledtségnek. Nem véletlen az időzítés, hiszen a farsang az önfeledtség dedikált időszaka – maszkot öltve jelképesen is elszakadunk hétköznapi énünktől.